Tipográfiai kérdések

A dolgozatok általános formai követelményei


Általános kérdések

Formátum

A benyújtásra kerülő írásos munkák lapmérete A/4 szabvány (210 x 297 mm). A papír 80 g/m2 tömegű, fehér színű (fénymásoló papír). Tekintettel, hogy kéziratot adnak le, a nyomat csak a lap egyik oldalára kerüljön.

Margók

Bal és jobb oldalon: 25 mm

Szakdolgozatok, disszertációk és más olyan kézirat esetén, amelyeket bekötve kell leadni, a bal margóra még rászámítandó 5 mm kötésbeni margó is.

Fent (beleszámítva az oldalszám feltüntetéséhez szükséges helyet is): 30 mm; Lent: 25 mm
 

Az írásos munka strukturálása

Kezdő oldalak

Címoldal
A címoldal igen fontos része az írásműnek. Minden esetben tartalmaznia kell a szerzőt, az írásmű címét, alcímét, a képzőintézmény telephelyét, az aktuális évszámot. Kurzushoz kapcsolódó dolgozatnál fel kell tüntetni a szakot, a tantárgy nevét és oktatóját valamint azt, hogy a szerző hanyadik évfolyamos és milyen képzési formában végzi tanulmányait. Szak- és diplomadolgozat esetében fel kell tüntetni a szakot, szintet, a konzulens tanár nevét, tudományos fokozatát és beosztását is.

Tartalom
A könyv struktúráját teszi láthatóvá. Ma már a szövegszerkesztő programok automatikusan készítik el. Ennek ellenére figyeljünk a szöveg automatikusan végzett tördelésére, beosztására illetve az esetleges elcsúszásokra. A felmerült hibákat, következetlenségeket javítani kell. Tanácsos a tartalomjegyzék végső formáját a teljesen kész írásmű elkészültekor kialakítani.

Mottó
A mottó nem kötelező része a dolgozatnak. Csak akkor célszerű alkalmazni, ha az idézet hatásos és a témához kapcsolódik. A mottó önálló oldalon szerepeljen, és tartalmazza az idézet szerzőjének nevét is is.

Bevezetés
A bevezetés feladata, hogy eligazítsa az olvasót. Ez a fejezet tartalmazza a a feldolgozott téma kiválasztását befolyásoló tényezőket. Szól arról, hogy a feldolgozott témával foglalkozott-e már régebbi írásaiban a szerző, van-e személyes kötődése a témáhhoz. Ez a fejezet tartalmazza az írásmű célját és az alkalmazott módszerek rövid leírását is. itt kell beszélni a kutatás körüli problémákról és a felhasznált forrásokról, azok korlátairól. Tárgyilagosan kell fogalmazni, sem túlértékelni, sem alulbecsülni nem kell saját munkáját.

Általában ezt a fejezetet szokás a köszönetnyilvánítás közlésére is felhasználni. Ennek a résznek a megfogalmazása nagy körültekintést igényel, és nagyon kell arra ügyelni, hogy a valóban segítséget nyújtók közül (konzulens, bírálók, más oktatók stb.) senki ne maradjon ki. Ügyelni kell a fontossági sorrendre is. Nyilvánvaló, hogy elsőnek a konzulens tanárnak, témavezetőnek kell megköszönni munkáját.
 

Kifejtő rész
Az írásmű érdemi részét a könnyebb áttekinthetőség és a kutatás menetének a követhetősége érdekében fejezetekre kell tagolni. A fejezet címe a szövegben tárgyalásra kerülő témára vonatkozzon, kerüljük a nehezen érthető, hosszú címeket.
 

Összefoglalás
Szerepe az írásműben leírt leglényegesebb gondolatok összefoglalása. Nem szabad válogatni az állítások között, lehetőség szerint teljeskörűen ismertetni kell azokat. Ez nem azt jelenti. hogy össze kell másolni a dolgozatban leírt fontos megállapításokat, hanem koncentrált formában a meglévő összefüggésekre kell felhívni a figyelmet, azaz újrafogalmazni azokat. Fontos, hogy azt is kiemelje, milyen megoldandó kérdések vannak még a kézirat lezárása után is. Ebben a részben kell megfogalmazni a szerző továbbiterveit és a dolgozat hasznosíthatóságára vonatkozó javaslatokat is.
 

Irodalomjegyzék
A dolgozat készítése során felhasznált irodalom jegyzéke. Részletesen az ilyen című fejezetben szólunk róla.

Mellékletek
Nem kötelező része a dolgozatnak. Nagyobb terjedelmű háttéradatok, ábrák, táblázatok, diagramok, fotók stb. gyűjteménye.
A táblázatokat és ábrákat külön-külön sorszámozva a tartalomjegyzéket követően Táblázatok jegyzéke és Ábrák jegyzéke cím alatt kell szerepeltetni. Az adatok pontos forrását a táblázatok és ábrák alatt kell feltüntetni.
 

Kivonat
A dolgozat lényegét egy oldalban összefoglaló rész. Készülhet magyar és idegen nyelven, a modelltantervben leírt elvárásoknak megfelelően.
 

Alapvető szövegformázási kérdések
A szöveget egységesen Times New Roman - vagy ahhoz hasonló "talpas" - betűtípussal írjuk.
 

Szövegtest
Normál szöveg
12-es betűmérettel, másfeles sorközzel, bekezdések első sorának 10 mm-es behúzásával, sorkizártra formázva. Ezzel készül a dolgozat folyamatos szövege.

Lábjegyzet-szöveg
10-es betűmérettel, szimpla sorközzel, behúzás nélkül, sorkizártra formázva.
 

Oldalszám
Lap tetején, középre igazítva, 12-es betűmérettel, arab számmal. Az első oldalnak a címoldal számít, ezen nem tüntetjük fel a kezdő oldalszámot (1).
 

A használatos írásjelekről

Elválasztó- és gondolatjel
Elválasztójel (-)
Elválasztójelet az alábbi esetekben használjuk:
- sorvégi elválasztásnál,
- összetett szavak esetében (gondosan követve a magyar helyesírás szabályainak 11. kiadásában leírtakat),
- kettős nevek esetében.

Gondolatjel (-)
A gondolatjelet az alábbi esetekben használjuk:
- több szerző nevének felsorolásakor (Mészáros-Pukánszky),
- több kiadó vagy kiadási hely felsorolásakor (Madách Kiadó-Móra Kiadó),
- időintervallum jelölésekor (1904-1934),
- oldaltartomány jelölésekor (11-13.),
- a szövegbe beiktatott betoldások esetében. (Néhány kutató - aki elismerte munkásságát - továbbra is kiállt mellette.)
 

Hosszú kötőjel (—)
Ezt a formát - a tárgyalt műfajok írásakor - nem alkalmazzuk.
 

Idézőjelek
Angol idézőjel („ ”)
Az idézetek jelölésére alkalmazzuk. Megnyitása: „ bezárása: ” így: „nevezetes”
A számítógépes szövegszerkesztő programoknál vigyáznunk kell, mert egyes nyelvterületeken a következő, hazánkban nem elfogadott alkalmazások élnek: “ ” vagy pedig „ “ vagy pedig " "
Ezek szabálytalanok, ne alkalmazzuk ezeket!
 

Olasz idézőjel (» «)
Idézeten belüli idézetek esetében alkalmazzuk. Magyarországon kettős használat lelhető fel. A többség által alkalmazott (inkább germán) használat:
» «. A kevésbé előforduló (inkább olasz) használat: « »
Alkalmazásukkor elsősorban a következetességet kell szem előtt tartani.
 

Egyszerű angol idézőjel (‘’)
Ha az idézeten belüli idézetben fordul elő egy további idézet, akkor alkalmazzuk ezeket.

Mondattagoló jelek
Vessző ( , )
Alkalmazása széles körű:
- tagmondat végének jelölésére,
- felsoroláskor stb.
 

Pontosvessző ( ; )
Viszonylag ritkán alkalmazzuk:
- hosszabb mondatokon belül a főbb egységek elkülönítésére,
- felsorolások tagjai elválasztásának jelölésére.
 

Kettőspont ( : )
A kettőspont nagyobb mondategységeket választ külön, illetve szövegbe beillesztett idézetet vezet fel. Arra gondosan ügyeljünk, hogy egy mondaton belül egy kettőspontnál több ne szerepeljen. Ha több nagyobb tagra akarjuk bontani az összetett mondatot, akkor alkalmazzuk a pontosvesszőt is.
 

Aposztróf ( ’ )
Mindig az egyszerű angol idézőjel záró formájával megegyező módon alkalmazzuk az aposztróf jelet, soha nem egyenes változatában (').
 

Zárójelek
Egyszerű zárójel ( )
Elkülönített betoldások, másodlagos fontosságú információk közlésénél, megjegyzések tételénél alkalmazzuk.
 

Szögletes zárójel [ ]
Két fő eset adódik alkalmazására:
- zárójelen belüli zárójel (vagyis amikor [elkülöníteni akarván a belső zárójelet] zárójelben használunk zárójelet),
- a szerző személyes megjegyzéseinek, a fordítások esetében az eredeti szó feltüntetésének elkülönítésére a szövegben [kiemelés a szerzőtől].

Dőlt betűt (azaz kurzívot) az alábbi esetekben használunk:
- a bibliográfiai hivatkozásokban (használatát l. ott),
- egy szó, kifejezés, mondatrész vagy mondat hangsúlyozására (Fontos megjegyzés: erre a célra soha ne használjuk az aláhúzást, sőt egyáltalán ne alkalmazzunkszövegünkben aláhúzást.).
- személynevek esetében (Pl.: írja Kiss Tamás).

Szóköz
Az alábbi helyzetekben alkalmazzuk:
- írásjelek után, a szöveg folytatása előtt,
- a rövidítések és az utánuk következő szöveg között (pl. hétfőn),
- a mértékegységek és azok értéke között (5 l),
- a folyó szövegbe nem iktatunk több szóközt semmilyen indokkal (még akkor sem, ha ki akarunk hangsúlyozni valamit).
 

Fejléc
Csak különös esetben szükséges használni. Pl. ha egy függelékben közölt szöveg (pl. kérdőív) eleve tartalmazott fejlécet. A dolgozat többi részében ne alkalmazzuk.
 

A szöveg részei

Bekezdés
A szöveg tagolására szolgál, és az olvasást segíti. Áttekinthetőbbé teszi a szövegünket. Törekedjünk arra, hogy új bekezdést mindig egy gondolat vagy gondolatkör lezárása után kezdjünk. Kerüljük a rövid, egymondatos bekezdéseket. Főbb formai követelmények:
- Minden bekezdést behúzással kezdünk, ennek mértéke 10 mm legyen.
- Az egyes bekezdések között nincs térköz.
- Lap tetején soha ne hagyjunk üres sort.
 

Sorköz
Általában másfeles sorközt alkalmazunk. Ettől csak akkor térhetünk el, ha szövegünkben speciális karakterek (pl. görög, óhéber szöveg) is vannak, mert ez azt eredményezheti, hogy az egységes sorköz az érintett sorokban módosul. Ilyenkor pontosan meg kell határozni a sorköz mértékét milliméterben (pl. a Microsoft Word programban: Formátum > Bekezdés > Sorköz > Pontosan > a méret megadása).
 

Fattyú- és árvasorok
- Fattyúsornak nevezzük azt, hogyha egy lap az előző oldalon található bekezdés utolsó sorával kezdődik. Ezt kerülj ük el, legalább két sornak át kell ilyenkor kerülnie az új lapra. A szövegszerkesztő programok nagy részénél alapbeállításban tiltott a fattyúsor.
- Árvasornak nevezzük azt, hogyha egy lap alján, a következő oldalon szereplő bekezdés első sora magában áll. Ezt el kell kerülnünk a szövegszerkesztés során, legalább két sornak kell a lap alján lennie.

Arra is figyeljünk, hogy egy címsort minimum három sornak kell követnie a lap alján. Ha ez nem történik meg, akkor az egész címsort át kell vinnünk a következő oldalra.
 

Idézetek
- Idézőjelbe foglalva a szövegben szerepelnek. Ha több bekezdésnyi, akkor a szövegre vonatkozó általános szabályok szerint kell szerkeszteni.
- Amennyiben nem a teljes szöveget idézzük, akkor a kihagyást jelölni kell a következő módon: (...). Ha az idézet elején marad ki rész, akkor az idézetet kis betűvel kezdjük, előtte pedig a következő jelölést használjuk: ... Pl.: „... a tudományban a hipotéziseket a vizsgált problémára adható feltételes válaszoknak tekintik.” (Hempel 1998:89)
 

Szóelválasztás
A szóelválasztás szükséges a célból, hogy a sorkizárt szövegben a szóközök ne nyúljanak túl hosszúra (sorkizárás esetében ugyanis a szövegszerkesztő arányosan osztja el a szóközöket). A szótagolás általános nyelvi szabályait kell ezen a téren követnünk, kiegészítve néhány tördelési normával:
- Sor végén, sor elején ne maradjon egy vagy két betűs szótag.
- Tulajdonnevek esetében lehetőleg ne alkalmazzuk.
- Kerüljük el, hogy több egymás utáni sor elválasztójellel végződjön.
- Ellenőrizzük a helyesírás-ellenőrző program automatikus szótagolását, mert egyes programok esetében adódhatnak súlyos hibák.
 

Címek
- A címsorok soha nem végződnek ponttal.
- Minden címsor legyen számozott, kivéve a következő fejezeteket:

  • tartalom,
  • előszó,
  • utószó,
  • összefoglalás,
  • nyilatkozat,
  • mutatók,
  • hivatkozások jegyzéke,
  • irodalomjegyzék,
  • bibliográfia,
  • mellékletek,
  • függelék.

- Ha a cím hosszabb, mint egy sor, akkor tördeljük, balra zártra formázzuk, a névszókat pedig nem választjuk el névelőiktől.
Többsoros címek esetében minden további sor behúzása az első sor szövegéhez igazodik, a címsor-számozás alatt tehát nem állhat szöveg. Pl.:
1.3.4 Tudományelméleti nézetek a 19. és 20. század fordulóján az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban

Sorszámmal el nem látott címsorok
Megjegyzés: a példáinkban az üres sorokat nem jelöljük!
- Félkövér, 14 pontos méretben, középre igazítva:

Tartalom

- A címsor után két üres 12 pontos sor következik.
önálló egységet képező részek címoldala
- Középre igazítva, függőlegesen is a lap közepén szerepeljen.
- 18 pontos félkövér betűkkel írva

[A rész címe]

16 pontos kapitális betűvel.

Fejezetek (Címsor 1.)
- A címsor előtt (négy üres 12 pontos sor) távolságot hagyunk a felső margó tól.
- A fejezetek címei félkövér kapitálissal, 16 pontos méretben, középre igazítva:

1. A MONARCHIA BUKÁSA

- A fejezetcímek után két üres, 12 pontos sor a szöveg előtt.
- Ha részekre is osztottuk a dolgozatot, a fejezetek számozása akkor is folyamatos.

Fejezeten belüli felosztások
- Mértékletesség és áttekinthetőség a cél. A túl sok vagy túl kevés alfejezet nehezíti a szöveg struktúrájának áttekintését, a mondanivaló megértését.
- A tízes számrendszert használjuk a számozáshoz, minden egységben az 1-es sorszámmal kezdve.
- Öt számozott címfokozatnál többet ne alkalmazzunk. A tartalomban is csak eddig tüntessük fel a címeket.

Második szintű címsort kettő 12 pontos üres sor előz meg, utána egy 12 pontos üres sor következik. Balra zárt, 14 betűpont nagyságú, kurzív:

1.1 A gyermek és a szépirodalom

Harmadik szintű címsort egy 14 pontos üres sor előz meg, utána egy 7 pontos üres sor kerül be a szöveg elé. Balra zárt, 14 betűpont nagyságú, normál:

1.1.1 Káros-e a tudományos-fantasztikus irodalom?

Negyedik szintű címsort egy 13 pontos üres sor előz meg, utána egy 6 pontos üres sor kerül be a szöveg elé. Balra zárt, 13 betűpont nagyságú, dőlt.

1.1.1.1 A tudományos-fantasztikus irodalom és az űrkutatás

Ötödik szintű címsort egy 13 pontos üres sor előz meg, utána egy 6 pontos üres sor kerül be a szöveg elé. Balra zárt, 13 betűpont nagyságú, normál.

1.1.1.1.1 A tudományos-fantasztikus irodalom alakjainak modelljei

Lábjegyzetek
A lábjegyzet az oldal alján, a főszövegtől elkülönítve helyezkedik el, és kiegészítő információkat tartalmaz. Célja az, hogy a háttérinformáció ne szakítsa meg a folytonos olvasást, hanem az olvasóra bízza a döntést, hogy el kívánja-e olvasni ezt az információt is.
A lábjegyzetek sorszámozása arab számmal 1-es számtól kezdődően, folyamatos sorszámozással történik az egész művön át.
 

Lábjegyzet-hivatkozás
A szövegbe illesztve szerepel, felső indexben. Eléje nem teszünk szóközt.
A lábjegyzet-hivatkozás pozíciója a szövegben attól függ, hogy mely szövegrészre vonatkozik a lábjegyzet.
- A mondat egészére vonatkozik a lábjegyzet: a mondatot lezáró írásjel után tesszük ki a számot.
- Teljes mondatot képező idézetre vonatkozik a lábjegyzet: az idézet teljes mondat, így záró írásjele után következik az idézőjel, s az idézőjel után a felső indexben szereplő lábjegyzet-szám.
- Mondat egy részére vonatkozik a lábjegyzet: ilyenkor a lábjegyzetszámot a lábjegyzettel ellátni szándékozó rész végére kell írni. Ez lehetőség szerint tagmondat vége legyen.
- Nem teljes mondatot alkotó idézetre vonatkozik a lábjegyzet: a nem teljes mondatot alkotó idézeteket idézőjel zárja le, s ezt követi az írásjel (mondattagoló vagy mondatvégi). Ilyenkor a lábjegyzetszám az idézőjel és az írásjel között található.

Lábjegyzet-szöveg
A lábjegyzet-szöveget a főszövegtől térköz és egy vízszintes vonal választja el. Ezt a formázást a szövegszerkesztő program automatikusan elvégzi.
A lábjegyzet-szöveg elején nincs behúzás. A szöveg 10 pontos, szimpla sorközzel írt, sorkizárt. A lábjegyzet-szám felső indexben szerepel a sor elején, ezt szóköz követi, majd a szöveg, amelyet nagybetűvel kezdünk meg. A lábjegyzet-szövegben nem alkalmazunk sortörést, nem illesztünk bele felsorolást, a lábjegyzetek között nem hagyunk térközt.

Ábrák, illusztrációk, táblázatok, grafikonok
Számos esetben igazolt az elért kutatási eredmények bemutatására különböző vizuális dokumentum használata. A leginkább alkalmazottak: vonalas ábrák, színes és fekete-fehér képek, táblázatok és grafikonok. A vonalas ábrák lehetőség szerint ne szkenneltek legyenek, hanem rajzprogrammal jól látható nagyságban, gondosan megszerkesztve kerüljenek a dolgozatba, a szöveges részeknél a főszövegben használatos betűtípusok alkalmazásával. A szkennelés és a világhálóról letöltött képek esetében figyelni kell arra, hogy nyomtatásban kellően éles és minél inkább színhű legyen (színes képek esetében). A táblázatok és grafikonok is - lehetőség szerint - szerkesztő programokkal készüljenek, jól olvashatóak legyenek, és ezekben is a főszövegben használatos betűtípus szerepeljen.

Minden képi dokumentum középrezártan szerepeljen, és se a bal, se a jobb oldalán ne legyen főszöveg. Több összefüggő ilyen dokumentum szerepelhet egy sorban is.

Az ábrák arab számú sorszámot és ábraaláírást kapnak. Formája: Times New Roman betűtípus, 10 betűpontnagyság, dőlt, középre zárt, az ábra alatt helyezkedik el. Ábra és ábra-aláírás között egy 10 betűpontnagyságú üres sort hagyjon. A számozás 1-től indul és emelkedő sorrendben halad. Az ábraaláírás az ábra elnevezése. A dolgozatban a tartalomjegyzék után külön oldalon ábrajegyzéket kell mellékelni. A felhasznált ábrák forrását az irodalomjegyzék szabályai szerint kell szerepeltetni az adott ábra címe után, külön sorban.

A táblázatok szintén középrezártan kerüljenek a szövegbe, és se a bal, se a jobb oldalán ne szerepeljen főszöveg. A minimális betűnagyság a 9 betűpont, de a főszöveg betűnagyságát ne haladja meg a táblázat karaktereinek mérete. A szöveg ne ragadjon a cella széléhez, a szöveg tagolásánál használják a szótagolást. A fejléc vastagon szedett, minimum 8, maximum 10 pont.

Composed with HTML Editor

Utoljára frissítve: 2015. október 14., szerda 07:35

Új hozzászólás

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Top
Tájékoztatjuk, hogy ez a honlap úgynevezett "sütiket" (cookie) használ. Ha Ön tovább böngészik, azzal hozzájárul, hogy böngészője fogadja ezeket a sütiket. More details…