Hivatkozások rendszere

A hivatkozások rendszere

A tudományos munkában (is) igen fontos feltüntetni azokat a forrásokat, amelyekből merítünk, ahonnan az idézetet, a gondolatot, az információt nyerjük. Ennek elmulasztása már önmagában is hiba, hisz az olvasónak tudnia kell, hogy mennyi az önálló gondolat, új összefüggés felfedezése, meglátás és mennyi az átvett, a szerző által elfogadott gondolat egy írásműben.

A források tudatos elhagyása azonban felveti a lopás, a szerzői jogsértés, azaz a plágium gyanúját. Még ha át is fogalmazzuk az adott szöveget, ha nem tüntetjük fel a forrást, akkor is plágiumot követünk el.

Az idézésnek több fajtája van:

  • Szó szerinti idézés: ilyenkor idézőjelben szó szerint leírjuk az egyik forrás szövegét. Ekkor az idézőjel lezárta után kell jelezni a szerzőségre vonatkozó adatot.
  • Tartalmi idézés: ilyenkor nem idézzük szó szerint a forrást, de annak gondolatát, gondolatmenetét átfogalmazva, kiegészítve, újraírva közöljük. ilyenkor is meg kell jelölni a forrást.
  • Utalás: ilyenkor nem idézzük a forrás gondolatát, ám utalunk rá, mint olyanra, amely a magam álláspontját igazolja, alátámasztja stb. Ez is jelölendő.

Az utóbbi két esetben alkalmazzuk a ld. (lásd!) és a vö. (vesd össze!) jelöléseket.

Elvben ugyan az ISO 690 sz. nemzetközi szabvány alapj án készült MSZ 3497-57. sz. magyar szabvány (1991. július 1-től kötelező érvényű.) és az ISO 690-2 nemzetközi szabványt használjuk - ez utóbbi az elektronikus dokumentumok leírási szabályait tartalmazza - a mai magyar gyakorlatban a hivatkozások rendje többféle lehet. A kialakult formák közül a következő rendszer alkalmazását javasoljuk:

Az idézet végén kerek zárójelben, kiskapitális betűtípussal kell megadni a hivatkozott mű szerzőjének családnevét és szóközzel elválasztva a megjelenés évét írásjel nélkül, a hivatkozott oldalszámot: válassza el az évszámtól. (Kiss 2007:97) A szerző-évszám rendszerű hivatkozást a mű végén betűrendes irodalomjegyzék egészíti ki, amely tartalmazza a hivatkozott mű bibliográfiai adatait és a szövegben használt jelöiését az adott műnek. A használatos forma a következő:

Hempel (1998)
Hempel, Carl G.: Az indukció újabb problémái. Ford. Novák Zsolt. In: Tudományfilozófia. Szerk. Laki János. Budapest, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 1998. 87-106. p.

Kiss (2007)
Kiss Albert: A tudományos diákköri munka kihívásai az általános iskolai pedagógusok számára. In: Pedagógusképzés, 2007. 3. sz. 97-102. p.

Zsolnai (2005)
Zsolnai József: A tudomány egésze. Budapest, Műszaki Kiadó, 2005. 315 p.

Zsolnai (1996)
Zsolnai József: A pedagógiai új rendszere címszavakban. Budapest, Tankönyvkiadó, 1996. 390 p.

Ha azonos vagy hasonló nevű szerzőt idézünk, a szerzők megkülönböztetésére a személynév első betűje (ha ez sem elegendő az első két vagy több betű) szolgáljon:
(Kiss Al 2007:97)
(Kiss An 2007:111).

Ha egy szerzőnek több művét is idézzük ugyanabból az évből, akkor az abc kisbetűivel különböztetjük meg a műveket:
(Kiss 2007a:97)
(Kiss 2007b:9-11).

Utoljára frissítve: 2015. október 07., szerda 08:06

Új hozzászólás

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Top
Tájékoztatjuk, hogy ez a honlap úgynevezett "sütiket" (cookie) használ. Ha Ön tovább böngészik, azzal hozzájárul, hogy böngészője fogadja ezeket a sütiket. More details…